Felhős

Mindenekelőtt meg kell hogy köszönjem neked, hogy ráhagytad a fiadra, mikor veled is úgy üvöltözött, mint egy ronggyal, mert a szavaiddal élve: “Tíz perc múlva lenyugszik, és olyan, mint egy kezesbárány.” Tapasztalatom szerint – egy alkalmat tudok idesorolni, amikor már tényleg nem volt lelkierőm a ledöbbentségtől vitatkozni vele -, valóban lenyugszik és megbánja, ahogyan viselkedett… Tovább »

Ne félj, majd vigyázok! Mondja, és kiböki… Mert legalább egyszer ki kell azt mondani! Nagyon fájt? Nem. Fent volt a listámon. Ide rímel az, hogy nyelve a pinámon. Intelligens? Te? Ugyan már, drága! Arrogáns kacajt nyögdös a szája. Vidékre születtem, tehetek én róla? Gané ez a felsőbbrendű budapesti kvóta. Én a kádba lököm, futok is… Tovább »